Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Általános áruismeret

2010.09.13

Általános áruismeret jegyzetek

ÁRURENDSZEREZÉS

Az árurendszerezés feladata:

 A mai kereskedelem elképzelhetetlen lenne az áruk,  termékek különböző rendszerezése nélkül a napjainkban alkalmazott árurendszerekben a következő feladatoknak kell megfelelni: => készletgazdálkodás,  statisztikai adatszolgáltatás, áruazonítás.

Az árufogalmi gyakorlatban egyaránt alkalmaznak, hagyományos árurendszereket, melyeknek a feladata: =>  a kereskedő és a vásárló közérdekű tájékoztatása,  kódrendszereket, melynek a feladata:

       => az áruazonosítás megkönnyítése,

      =>   a készletgazdálkodás és az egész kereskedelem megkönnyítése

HAGYOMÁNYOS ÁRURENDSZEREK:

A hagyományos árurendszerezés valamennyi árucsoportnál használható, általános érvényű elv szerint történik. Csoportosíthatnak felhasználás célja, földrajzi eredet, anyagi tulajdonság , stb. szerint.

 Általános érvényű elvek szerint (minden árura vonatkozik)

1.       Felhasználás célja szerint:a.       Fogyasztási cikkek, b. Termelőeszközök, c.  Kutatóeszközök

2.      Földrajzi eredet szerint:    -       Ha az eredet befolyásolja a minőséget (pl. kínai tea,), vagy utal arra, hogy csak az adott  területen előállítható, védett termékről van szó (pl. makói hagyma, csabai kolbász, szegedi paprika…) ez a rendszerezési elv kifejezésre jut az áruk megvédésére is.

3.     Az anyagi tulajdonság szerint:  A termékek, áruk anyagának fizikai, kémiai…stb. jellemzői alapján történik a rendszerezés. pl. szín, állomány, sűrűség, illat, tápérték, savtartalom…stb

4.    Megmunkálás foka alapján, -     alapanyag (nyersanyag), félkész termék, kész termék, hulladék

5.      Áruszállítás és raktározás módja: -     Halmazállapot szerint lehet:  szilárd, folyékony, gáz állapotú,darab áru,  ömlesztett áru, tűzveszélyes áru, nem gyúlékony áru, mérgező áru, környezetre nem ártalmas áru

Ugyanakkor az általános elvek szerint csoportosításon belül a rendszerezéstörténhet egyéb, speciális szempontok szerint is. ilyen pl. méret, tömeg szerinti osztályozás (pl. gyümölcsök); - korszerűség szerint (pl. hagyományos vagy energiatakarékos mosógép); előállítási technológia szerint (pl. kézi vagy gépi hímzés)

KÓDTÍPUSÚ RENDSZEREK

-          1-1 áruház több 10 ezer cikkelemből álló készletével nyilvántartásához elengedhetetlen hogy 1 adott áru csak egyetlen azonosítóval rendelkezzen, csak egyetlen helyre legyen besorolható =>  így a raktárba érkezéskor azonnal a helyére kerül, =>  eladása esetén,  a készletnyilvántartás azonnal módosítható, az áru útja pontosan nyomon követhető èez csak akkor lehetséges, ha nem hagyományos áruismereti elvek alapján rendelkezik az áruk, hanem egyedi árukódokat használnak.

 A kódolást alapvetően 3 féle rendszerben végzik:

1.       Alfás rendszer:a latin ABC 26 ékezet nélküli betűinek kombinációit használja

2.       Numerikus rendszer:A tízes számrendszer, vagyis az (arab) alapszámok 0-9–ig terjedő számjegyeink variációját használja

3.       Alfa numerikus rendszer: Betűket és számjeleket egyaránt tartalmaz.

-            A fentiek közül a numerikus rendszer leginkább az elterjedt, mivel a számítógépek az elektronikus rendszerek, ezt tudják a legjobban kezelni.

EAN: Európai Azonosító Kódrendszer (European Article Number)

A kódrendszert 1977-ben vezették be 12 Nyugat-európai országban. Magyarország 1984-ben csatlakozott az EAN szervezetébe.

-          Az EAN 13 számkód felépítése:3 számcsoportból és egy ellenőrző számból áll.

 Az első számcsoport az ország azonosító, amely 3 karakterből áll.

Az ország azonosítót a nemzetközi termékszámozási társaság adja az EAN szervezetéhez csatlakozott ország számára. Magyarország azonosítója => 599

A következő 5 karakterből álló csoport a gyártó vállalat kódszámaEzt a tagországok EAN irodája adja ki a vállalatok számára. Az 5 karakter lehetővé teszi, hogy országonként 99.999 gyártónak eltérő legyen az azonosítója.

 A harmadik utolsó csoport 4 karakterből áll. 1-1 gyártó a saját termékeit jelöli. Az adott gyártó 9.999 különböző terméket jelölhet különböző kóddal.

A 13. karakter az ellenőrző szám, amely az adatbevitel helyességének ellenőrzésére szolgál.

Az ellenőrző számot az előző 12 számjegyből képezik egy matematikai műveleti sorral.

                    ---     -----        ----      -

ORSZÁG     GYÁRTÓ CÉG        TERMÉK        ELLENŐRZŐ

VONALKÓDOK

-          Az árukódok elektronikus kezelés megkönnyítésére hozták létre a vonalkódokat.

-          A vonalkódot úgy képezik, hogy a numerikus árukódok számjegyeit átírják 2-es számrendszerbe. => ahol csak 0 és 1-est tartalmaz, => ekkor ez árukód egy olyan számsor, amely csak nullákat és egyeseket tartalmaz..

-  Az egyest sötét a nullát világos sávval helyettesítik => így a számsor különböző vastagság világos és sötét sávok sorozata képében jelenik meg. =>amelyet a számítógéphez csatlakoztatott optikai vonalkód leolvasó érzékel.

A vonalkód alkalmazkodás előnyei: mérhető nyereséget hoz a kereskedőnek,  növeli a pénztárgépek átbocsátó képességét, vásárlók részére lerövidíti  a várakozási időt, olcsó az előállítása, a vonalkód helyétől és mozgatási irányától függetlenül, gyorsan és hibátlanul leolvashatók, minden alkalmazott csomagoló anyagra jól nyomtatható, jól megkülönbözhető a csomagoláson szereplő egyéb információtól, a kódrendszer alkalmazása lehetővé teszi az áruházak kereskedelmi munkájának jelentős automatizálását

EPOS RENDSZER

-          Olyan önkiszolgáló áruházi rendszer, amelyen a terméken levő kódot automatikus leolvasással vagy a billentyűzeten keresztül juttatják a pénztárgépbe.

-          a pénztárgép kijelzi az árat a fizetendő összeget, elkészíti a pénztárblokkot

-          a hozzákapcsolt központi számítógép rögzíti az eladott áruk mennyiségét, értékét, ezzel csökkenti az árukészletet

-          a rendszer alkalmazása sok előnnyel jár, ugyanakkor néhány hátrányát is meg kell említeni:

előnyök: megbízhatóság, kiküszöböli az árbizonytalanságot, gyorsaság, pénztárgép nagy áteresztő képessége, rövid idő alatt nagy mennyiségű árut tud kezelni és elkészíti a számlát, pontosság, nem lehet melléütni a pénztárgépen, tételes blokkot készít, percre kész leltár,  alacsony az adminisztrációs költség, nem szükséges a személyes készletellenőrzés,  egyszerű az árváltoztatás => csak ki kell helyezni a rendszer szerint kinyomtatott árucímkéket, üzletláncnál akár központból vezérelhető, automatikus utánrendelést tesz lehetővé, segíti a döntés előkészítést (jelzi ha pl. egy terméknek hamarosan lejár a szavatossága, vagy rendelni kell belőle,…), a marketing akciók gyors értékelése

Hátrányok: magas a bekerülési költség, kisebb üzleteknek nehézséget okozhat a beszerzése, speciális szaktudást igényel az alkalmazása

AUTO ID ESZKÖZÖK

-          azok a technikai eszközök, amelyek az EPOSZ rendszer működését biztosítják

kódleolvasók: speciális fénysugárral ma már általában lézerfénnyel működő leolvasó berendezés, amely a vonalkódra fényt sugároz,  a visszaverődő fényt elektronikus jeleké alakítja és továbbítja a pénztárgépbe és a központi számítógépbe.

pénztárgépek: a kódleolvasástól és a központi számítógéptől kapott adatok alapján meghatározza az eladott termékek árát, összeadja azokat, elkészíti a tételes blokkot, amely tartalmazza a vásárolt áruk teljes felsorolását, egységárát, tételenkénti árát, a fizetendő végösszegét, a fejlettebb rendszerek feltüntetik a blokkon a fizetendő összeget és a visszajáró összeget is.

központi számítógép: nyilván tartja a teljes árukészletet, a kód leolvasótól érkezett információk alapján jeleket ad a számítógépnek, a fizetendő összeg meghatározza a blokk elkészítésére, ugyanakkor a kapott információk a alapján korrigálja a raktárkészletet,  figyelemmel kíséri a készlet alakulását, ha a készlet eléri az alsó határértéket, jelzi a kezelőnek aki megrendeli a következő szállítmányt, vagy akár a gép is megrendeli automatikusan a szükséges mennyiséget.

ÁRU ÉS VAGYONVÉDELEM
jelentősége:  a kereskedelmi egységek nyeresége manapság nagyobb veszélynek van kitéve, mint valaha bármikor: egyrészt: => az áru szabad megközelíthetősége miatt, másrészt: => a pultok elhagyása jelentősen növeli a bolti lopások veszélyét.  Ennek csökkentése érdekében: => különböző áruvédelmi rendszereket, berendezéseket kell alkalmaznia az üzletnek.

Az áruvédelmi rendszereknél az árucikkekre erősített kemény etikettek vagy rejtetten elhelyezhető öntapadós címkék a kijárati pultoknál elhelyezett áruvédelmi kapuk segítségével megakadályozható az értékek eltulajdonítása.

Az áruvédelmi rendszerek, berendezések segítségével egyre hatékonyabbá válnak a kereskedők erőfeszítései a lopásokból származó veszteségek csökkentésére, megelőzésére

A kereskedőnek rendelkeznie kell az osztott figyelem képességével, mivel sok mindenre kell egyidejűleg figyelnie, észre kell vennie, ha egy vevő tanácstalan és szívesen venné az eladó segítségét, közben figyelnie kell arra, hogy melyik árukból van szükség feltöltésre, ugyanakkor bármilyen feladatot végez, azzal egyidejűleg át kell tekintenie az eladótér minél nagyobb részét, hogy észrevegye és megakadályozza a lopásokat.

A képzett és jó hozzáállású alkalmazottak megfelelően alkalmazott áruvédelmi rendszerekkel és berendezésekkel együtt a bűncselekmények jelentős részét kiszoríthatják az üzletekből és a bolti lopások csökkentésével jelentős bevétel és profit növekedést érhetnek el.

Alapvető szabály:

az üzletben dolgozó alkalmazottak határozott magatartásúak legyenek.

 a késő este valamint éjjel is nyitva tartó üzletben lehetőleg férfi alkalmazottat is alkalmazzon

az alkalmazottak tudják kezelni azokat a konfliktushelyzeteket, amelyek munka közben előfordulhatnak.

ilyenek pl. 1. ittas, vagy kábítószer hatása alatt álló személyekkel való viselkedés,     kedvesen szóljunk hozzájuk, kedvesen kell velük viselkedni

2.  elégedetlen, reklamáló vásárló viselkedésének megoldása,   le kell csillapítani, azzal, hogy a vevőnek mindig igaza van, (a vevő a király!),  a „de” szócskát kerülni kell minden esetben, mert harcra szólít, készteti az amúgy is feldúlt vásárlót.

3   lopások közben tetten ért személlyel való viselkedés, illetve lopás gyanúja esetén, teendőintézkedések, rendőri intézkedések kérése

4.   garázda jellegű csoport érkezése az üzletbe,  kikapni a csoport vezérét, majd utána a többi már nyuszi lesz, a vezért dicsérni, hogy milyen okos, és utána már lehet vele beszélni, ha kell közvetlen hangnemben beszélgetni,    ebben az esetben ne hívjunk rendőrt, mert az olaj lenne a tűzre, és vissza járnának csak…

5.  fizetni nem tudó vásárlóval való teendők

6.  rosszullét esetén követendő magatartás,  leültetni, pohár vizet adni, és megkérdezni kit értesítsenek…

Nagy segítséget jelent az alkalmazottaknak az üzletbe telepített védelmi (eszköz) rendszer. Még jobb, ha ennek jelzéseit a riasztásokat egy folyamatos élő erős szolgálat vagy ügyelet figyeli és dönt a szükséges intézkedésről, az ilyen rendszer a nyitvatartási időn túl is üzemeltethető, ha ehhez egy reagáló csoport is társul, akkor jelentős mértékben megnő annak az esélye, hogy a tettest még az elkövetett tetthelyen is el lehessen fogni, ill. a bűncselekmény menet közben meg lehessen szakítani, így anyagi kár nem vagy csak kisebb mértékű keletkezik, mintha megtörtént volna a lopás és az eltulajdonított árucikkeken az elkövetésen túl is adtak volna, mire elfogják őket.

Az élő erős őrzés hátránya:

Ha nem társul mellé egyéb rendszer a vagyonvédelmi alkalmazások, magatartások a körül melyekből adódóan különböző hibák fordulhatnak elő pl. az őr hanyagul végzi a munkáját, elalszik, italt fogyaszt, az őr egy adott helyzetben nem tud eredményesen viselkedni, kicsi a létszám, nincs kommunikációs lehetőség pl. nincs térerő, nincs vezetékes telefon és az őr egyedül van, az őrt megvesztegetik, vagy ő is cselekvő résztvevője a lopásoknak, az őr megsérült, és nem tud segítséget kérni pl. leütötték

AZ ELEKTRONIKUS VAGYONVÉDELMI RENDSZEREK

Ha egy kamerás biztonsági őröket alkalmazó rendszer nem elegendő a lopások megakadályozására, akkor ki kell egészíteni a rendszert egyéb külső és belső mechanikai és láthatatlan működésű eszközökkel, rendszerekkel. Így komplex védelmi rendszert lehet kiépíteni. A rendszer elemeit, mint egy háló, átszövi a vezetékes és vezeték nélküli elektronika.

KÜLSŐ VÉDELMI RENDSZEREK:
A külső védelmi rendszerek alapvető elemei a külső mechanikai eszközök.

Ilyenek: a kapuk, a rácsok az ablakon, kirakatokon, fémredőnyök az ajtókon … stb,  ezek azok az eszközök amelyek az üzletbe való behatolást fizikailag megakadályozzák

A mechanikai védelem feladata: az elrettentés, a távoltartás, a behatolás megnehezítése

A jól működő mechanikai védelem a biztonsági rendszer alapja azonban a mechanikus és elektronikus védelem együttes alkalmazása a leghatásosabb.

kültéri elektronikus rendszerek kiegészítették a mechanikus elemeket

ebbe a csoportba tartoznak: a különböző érzékelők

1.       a mozgásérzékelők , amelyek a kerítést, a kaput egy meghatározott távolságnál jobban megközelítők mozgását érzékeli és jelzést ad a figyelőszolgálatnak

2.       nyitás érzékelők: ezek a kapuk, illegális kinyitását vagy annak próbálkozását, kísérletét  érzékelik

3.       nyomásérzékelők:   üvegtörés érzékelőknek is hívják, amelyek a kirakat üvegének vagy más felületnek nagy nyomásnak történő betörési kísérletét érzékelik és jelzik

4.       A kültéri hang és fényjelzők   erős hanggal, erős villogó fénnyel adnak riasztási jelzéseket.

BELSŐ VÉDELMI RENDSZEREK:

A belső mechanikus rendszerek a legfontosabb, legértékesebb dolgokat  pl.  üzleti adatokat, iratokat, készpénzt védelmére trezort (páncélszekrényt) kell alkalmazni.

Beltéri elektronikus rendszerek:

1.       belső mozgásérzékelők, - amelyek akkor lépnek működésbe, ha a külső rendszer nem működik,     - vagy a tolvajnak sikerült hatástalanítani, kijátszani, - a belső mozgásérzékelők is jelzést adnak, ha kamerával van kiegészítve, akkor felvételt is készíthet az elkövetőről, amely segíthet a későbbi elfogásában, ha a tetten érés nem sikerült.

2.       Füst, hő, és nedvességérzékelők:- a megszokottnál eltérő környezeti jelzőket pl. behatolás testhőmérsékletét, a levegő megváltozott páratartalmát érzékelik és ezek alapján riasztanak. - Az egyes védelmi elemeket (rendszereket) nem egyedileg, hanem valamilyen módon rendszerbe foglalva alkalmazzák a minél jobb eredmény elérése érdekében.

1.     Videotechnikai rendszer:

  A különböző jelzőrendszereket általában kiegészítik egy videotechnikai megfigyelő rendszerrel, amely a védett területen történő mozgást a nap 24 óráján keresztül követni és rögzíteni tudja  (bizonyos idő elteltével a rendszer törli)

2.     Távfelügyelet:

A távfelügyeleti szolgáltatás az üzletbe telepített behatolós jelzőrendszerek jelzéseit figyeli, feldolgozza és rögzíti folyamatosan, segítségével láthatóvá válik mindin ami az üzletben történik. (úgynevezett rendkívüli esemény) pl. riasztórendszer kikapcsolása, támadás, betörés, tűz stb.  A diszpécser szolgálatot az intézkedést igénylő jelzésekre haladéktalanul riasztja a kivonuló szolgálatot, amely a helyszínen biztosítja az üzlet , kereskedő vagyontárgyai védelmét. Egyben szükség esetén riasztja a rendőrséget is.

3.     Betörés jelzés:

Segítségével azonosítani lehet a betörés pontos helyét és idejét, ehhez a védett üzlet vagy más objektum több pontján több zónájában kell elhelyezni érzékelőket, amelyek a jeladással egy időben megszólaltatják a biztonsági hangjelzést, a szirénát is, ez utóbbi a biztosítók (MABIZ ) előírása is

4.     Támadásjelzés:

Ez a rendszer csak az ügyeleten jelzi a támadás pontos helyét, anélkül, hogy a behatoló erről tudomást szerezne,  így könnyebb a tettenérés és az elfogás, mivel a hangos riasztásra pánikba eshet és agresszívvá válhat a behatoló

5.     Tesztjelzés:

A számítógép jelez,  Itt nincs hangos riasztás,  a rendszer nyugalmi időszakában pl. hétvégén, ha hosszabb ideig nem történik semmi, tesztjelzést küld az ügyeletre, és így ellenőrzi, hogy megfelelően működik-e  a számítógépes rendszer  pl. lehet áramszünet àilyenkor bekapcsol a tartalék, újra ellenőrzik. A jelentés elmaradásával a számítógép jelez àés az ügyelet intézkedik, 

A jelentés elmaradásának oka lehet: megtörtént a betörés, ennek során kikapcsolták a számítógépet, áramtalanították a rendszert.

6.     Kiegészítő szolgáltatás:

zárás-nyitás naplózás:  - az üzlet nyitásáról, zárásáról a riasztó és a figyelőrendszerek ki és bekapcsolásáról a rendszer jelentést küld, amit rögzítenek vagy naplóznak. - ennek segítségével láthatóvá válik, ha valaki a megszokott vagy előírt időponton kívül nyitja vagy zárja az üzletet. - ez lehet egy alkalmazott vagy  illetéktelen személy, aki hozzájutott a kulcsokhoz, nyitási, zárási kódokhoz. - Ha a meghatározott időpontba nem történik meg a zárás, a rendszer értesítési az előfizetőt vagy az általa meghatározott személyeket, szerveket. pl. rendőrséget => zárás elmaradás figyelésnek hívják

beléptető rendszer:  - a védett területen szabályozni tudják a mozgást, - csak az léphet be aki rendelkezik beléptető kártyával, - védenek az illetéktelen belépésektől, - ellenőrzik a személy és járműforgalmat

Elektronikus áruvédelem

Az üzlettérbe való külső behatolás, betörés védelem mellett fontos védelmi feladata van a vásárlások során elkövetett lopások elleni védelmének is, -  ezen területen a zártláncú tv-hálózatok, illetve a rögzítés és archiválást biztosító profi videotechnikai rendszerek mellett, új vezeték nélküli elektronikus áruvédelmi rendszerek is alkalmazásba kerülnek.

3 fő védelmi rendszerből épülhet fel:

1.  Az árucikken elhelyezett speciális jelzőcímke, amely gyakran kapcsolódik a vonalkódhoz.

2.  Az aktív címkét detektáló (észlelő) és jelző eszköz a kapu, amely jelzi, ha a vevő fizetés nélkül vinné ki az árut az üzletből.

3.  Az aktív címkés fizetéskor a pénztárnál hatástalanító deaktiválóeszköz.  A különböző rendszerelemeket és a megbízható működést alapvetően a jelző (detektáló)rendszer határozza meg.  A leghatékonyabb, legbiztonságosabb a rádiófrekvenciás elven működő áruvédelmi rendszer

Működési elvük:  a pénztár után ahol a vásárló kikerülhetetlen módon áthalad -> elhelyeznek egy kaput, a kapu egyik oldala egy rádióadó, amely meghatározott frekvenciájú rádiójeleket sugároz,  a kapu másik oldala egy rádióvevő, melynek antennája a kisugárzott jeleket veszi (érzékeli), a pénztárnál a megvásárolt termékeken a címkéket hatástalanítják, passzívvá teszik, eltávolítják, a passzívvá tétel jellemzően, a kódleolvasó segítségével a fizetéssel együtt történik, az eltávolítás külön eszközzel történikð  a vásárló távozáskor a megvásárolt termékkel együtt áthalad a kapun és ha minden vásárolt terméken hatástalanították (deaktiválták) a címkéket, minden terméket kifizettek, akkor nem történik semmi, ha valamelyik terméken aktív marad a címke, azt nem hatástalanították fizetéskor àa rádióadó és vevő közé érve megváltoztatja a vevőre érkező jeleket és riasztás történik

 A jelzőcímkék különböző formájúak, működésűek lehetnek:  Lágycímkék:  egyszer használatosak, hatástalanítás után a csomagoláson maradnak. Keménycímkék(hardcímkék) mágnestűsek, többször felhasználhatóak, fizetéskor eltávolítják (saját eltávolítóval)majd újabb termékeken helyezik el.

Az elektronikus áruvédelmi rendszer kiépítése lehet teljes vagy részleges.Teljes a rendszer, ha minden egyes terméken elhelyezik a címkét,  részleges, ha csak az 5000 és a 10000 Ft feletti árukat, termékeket látják el jelzőcímkével.

A rendszer nagy előnye, hogy a lopásokból eredő leltárhiány nagy mértékben csökken, egyes becslések szerint 80 %-kal. Továbbá  az eladó személyzetnek nem kell akkora figyelmet fordítani a vásárlók figyelésére, munkaidejét az aktív értékesítésre fordíthatja.

Az áruelhelyezés vagyonvédelmi szempontjai:

Fontos vagyonvédelmi eszköz lehet magának az árunak a megfelelő elhelyezése is. Ez többféleképpen történhet: 1. Az árunak a kassza közelében történő elhelyezése:   erre általában akkor van szükség, ha az üzletben kevés eladó dolgozik, így a pénztárosnak kell figyelnie az értékesebb árukat. 2. Az áru lezárt szekrényben, vitrinben történő elhelyezése:   az értékes árukat célszerű így elhelyezni, amelyet lezárnak, az áru így látható àvásárlási szándék esetén az eladó kinyitja a vitrint és átadja az árut.  3.  Az áru kamerával megfigyelt, jól látható területre való elhelyezése:  ha rendelkezik az üzlet kamerás megfigyelő rendszerrel, akkor az értékes árut olyan területen kell elhelyezni, amelyet a biztonsági kamerák jól belátnak, így bármilyen problémát azonnal érzékel a figyelő személyzet (erre egy külön terem áll rendelkezésre, külön személyzettel), a vásárlót tájékoztatni kell, hogy az üzletben biztonsági megfigyelés vagy kamerás megfigyelés működik,  ezt jól látható helyen táblával, matricával is jelezni kell, valamint hogy hova lehet fordulni panasz esetén.

Az áruk raktári elhelyezése:

Figyelni kell az áruk tulajdonságait, keresettségét, a szakosított árutárolás szabályait a fogyaszthatósági és a minőség megőrzési időtartamokat, betartva a fifó (élelmiszerbiztonsági) elveket, azokat az árukat amelyek károsan hatnak egymásra elkülönítve kell tárolni, meg kell akadályozni, hogy gondatlanság, elővigyázatlanság, hanyagság miatt az árukészlet megrongálódjon,  elegendő szélességű közlekedési utat kell hagyni, hogy az áruk szállítás közben ne sérüljenek, az állványokon úgy kell elhelyezni az árukat, hogy a csomagolásuk jól látható legyen, figyelni kell az áru tisztántartására, portalanítására, a zöldségeket, gyümölcsöket, rendszeresen át kell válogatni, a raktárak hőmérsékletét, páratartalmát a szakosítás szabályainak megfelelően kell beállítani. pl. a lisztnek nem jó a magas páratartalom, mert bedohosodik

figyelni kell az állati kártevők, rágcsálók és a tűz elleni védekezésre is
A BOLT HELYSÉGEI

A kereskedelmi egységek területe elárusító helyiségre és üzemi helyiségekre tagozódik. Elárusító helyiségek: Az elárusító helyiség az a terület, ahol az árusítás folyik, kialakításáról egyidejűleg több követelménynek kell eleget tenni.

Követelmények:

A  vevők számára kényelmes, kellemes vásárlási környezetet kell biztosítani. Biztosítani kell az áruk mind teljesebb bemutatását.Biztosítani kell az áruk áttekinthető elhelyezését, állaguk, minőségük megóvását. Az eladók részére meg kell teremteni a megfelelő munkahelyi körülményeket és biztosítani kell a biztonságos munkavégzés feltételeit.

AZ ELÁRUSÍTÓ TÉR BERENDEZÉSI TÁRGYAI

A korábban felsorolt követelményekhez kell igazítani a berendezési tárgyakat, azok méreteit, elrendezését. Az elárusító tér berendezéseinek kialakítása függ:  az alkalmazott értékesítési módoktól, az értékesítendő árucikkek jellegétől, az üzlet elhelyezkedésétől, a vevőköre igényeitől, az üzlet belső kialakításának adottságaitól, a különböző értékesítési módok alkalmazásainál a vevők különböző módon kerülnek kapcsolatba az árukkal

Az árubemutatás módjai is különböznek, más funkciókat kell ellátni a berendezéseknek egy hagyományos vagy egy önkiszolgáló üzletben. A berendezéseknek alkalmasnak kell lenniük az áruk biztonságos tárolásuknak, minőségük megóvásának. Előnyös bemutatásuknak, ezért anyaguknak, méretüknek, formájuknak az áruk jellegének kell igazodniuk, jellegzetes berendezési tárgyak:   faliállványok (pult mögötti polcok),   középállványok, kiegészítő állványok, berendezések: forgókosaras állványok, gondolák, rakodókosár sor, turkáló asztal.

A faliállványok alsó polcát a padlószinttől mérve minimum 30 cm magasságban kell kialakítani a legfelső polc nem lehet 170 cm-nél magasabb, a középállványokat a bolt középső részén kell elhelyezni, így kétoldalas áruelhelyezést tesz lehetővé.A kiegészítő állványok: lehetővé teszik az áru  mind teljesebb bemutatását, a berendezési tárgyak elhelyezése az  üzletben Önkiszolgáló értékesítési módnál lényeges szempont:Az üzlettér belső kialakítása, berendezési tárgyak elhelyezése eleve befolyásolja a vásárlót, megállítja, továbbhaladásra készteti vagy irányítja.

Az árubemutató állványokat, berendezési tárgyakat úgy helyezzük el az üzletben, hogy meghatározzák a vásárlók haladási irányát, útvonalát. Úgy kell „terelni” az üzletben, hogy miközben a mindennap vásárolt árucikkekhez halad, minél több árut meglásson, amitől elcsábulhat. Jobban megfigyelik a vevők a kirakott portékát, ha szigetszerű elrendezést alkalmaznak. A polcok közül a szem magasságában levők a legértékesebbek. A berendezési tárgyak elhelyezésénél, arra is figyelni kell, hogy az eladótér minden pontja jól látható legyen, ez biztosítja a vagyonvédelmet és figyelemmel kísérhető legyen az is ha egy vásárló segítségre, tájékoztatásra szorul.
egyes árucsoportok helyének meghatározása, a bejárat közelében a pultoknál és a pénztáraknál olyan árut kell elhelyezni, amelyeknek a forgalmát szeretnénk növelni, az állandó keresett napi cikkeket (pl. tej, kenyér) célszerű minél messzebb elhelyezni a bejárattól. A különleges áruajánlatot, a leértékelt árucikkeket feltűnő helyen sajátos bemutató eszközök segítségével (pl. plakáttal, figyelem felhívó táblákkal, rikító árcímkékkel, nyilakkal) helyezik ki az eladótérbe. Azt is meg kell tervezni, hogy milyen elvet kövessenek az áruk csoportosítása során, célszerű az együtt keresett cikkeket egymás közelébe tenni. Az azonos rendeltetésű azonos tulajdonságú cikkeket együtt kell bemutatni.

Ha bizonyos árukat több helyre is kiraknak az üzletbe, akkor növelhetik azok forgalmát. Az elárusítóterek belső terének kialakítása: Az elárusítótér harmóniáját a színek, a burkolat, a világítás és a berendezések együttese alakítja ki.

A színek=>      Nagymértékben befolyásolják a térhatást azt, hogy a tér valóságos méretét, kialakítását, a vásárló milyennek érzékeli. A különböző színárnyalatok alkalmazásával a rosszabb adottságú elárusítóhelyek  arányai látszólag megváltoztatható. A falak színeinek jó  megválasztása, alkalmas módszer arra, hogy az elárusítótér esetleges építkezési hibáit optikailag korrigáljuk. A világos színek tágítják, a sötét színek szűkítik a teret. A hosszú, keskeny helyiségek oldalait célszerű világos árnyalatúra festeni, még a végső falait sötétre.  A nagy belmagasságú helység alacsonyabbnak tűnik, ha a mennyezetét az oldalfalakénál sötétebb színűre festjük, ennek a problémának a megoldására akár álmennyezet alkalmazása is elképzelhető. A színek alkalmazásánál több szempontot kell figyelembe venni. A színeknek alkalmazkodni kell az áruk jellegéhez, pl. az élelmiszerboltokban a fehér szín vagy a hideg színek (kék), a frissesség, a tisztaság hatását keltik. Ezeknél az egységeknél a felületek lemoshatóságát is biztosítani kell, így célszerű legalább másfél méter magasságig csempével vagy mozaiklappal burkolni a felületeket. A falak, berendezések együtt teremtik meg színeikkel az üzlet színvilágát, amelynek tudatos megválasztása, a fentieken kívül reklám célokat is szolgál.

Burkolatok:  =>A burkolatok megválasztásakor eltérő követelményeknek kell eleget tenni a különböző áruk értékesítésekor, Az élelmiszerek, vegyi áruk, nagyobb terjedelmű műszaki cikkek értékesítésénél a padlózat nagy igénybevételnek van kitéve. Itt fontos hogy a padlóburkolat, nagy kopásállóságú, könnyen tisztántartható legyen, ennek a célnak a legjobban a hideg padlózat felel meg, amelyet 1-8-ig osztályoznak. A ruházati, méteráru, divatáru szaküzletekben célszerű az úgynevezett meleg padlózatot alkalmazni, mint pl. a faparketta, vagy a padlószőnyeg

Megvilágítás: =>Az eladótér megvilágítását az alábbiak szerint kell megtervezni. Az áruk természetes színét kiemelje vagy fokozza, de ne nyomja el.  Az eladók számára a munkavégzéshez megfelelő fényt biztosítson, de ne kápráztassa el. Hívja fel a figyelmet meghatározott termékekre vagy termékcsoportokra.  Ezeknek a követelményeknek az általános és a helyi megvilágítás együttes alkalmazásával tehetünk eleget. Az elárusító helységek általános megvilágítása az izzók, izzólámpák folyamatos kiszorítása, fénycsövekre. (UNIÓS követelmény, az energiacsökkentés miatt, hogy az új üzletekben csak fénycsövek lehetnek, izzók, izzólámpák helyett, a régiekben, pedig amint tudják a tulajdonosok ki kell cserélni a világítást energiatakarékos fénycsövekre, vagy izzókra.) Olyan árukról, ahol a szín felismerésének fontos jelentősége van, célszerű olyan fényforrást használni, amelynek színhatása a legjobban hasonlít a természetes napfény színéhez, olyat, amely legkevésbé torzítja el a színeket.

ÜZEMI HELYISÉGEK

Üzemi helyiségnek a bolt azon helyiségeit nevezzük, ahol nem folyik közvetlen értékesítés. pl. irodák, a szociális helyiségek, az áru előkészítő helyiségek, raktárak, műhelyek.

Irodák: Az irodának alkalmasnak kell lennie az irányítási feladatok, az adminisztrációs teendők (feladatok) elvégzésére. Tárgyalások lebonyolítására, Az üzletfelek fogadására. Előnyös, ha olyan helyen van, ahonnan az elárusító tér folyamatosan figyelhető. Belső kialakításával otthonos, kellemes, munkahelyi légkört lehet teremteni az ott dolgozók számára. Célszerű, könnyen tisztántartható legyen, lehetőleg az üzlet hangulatával harmonizáló irodabútorokkal kell berendezni, elegendő tároló helyet kell biztosítani a bizonylatoknak, a feljegyzéseknek és az egyéb iratok számára. Lehetőség szerint el kell különíteni az irodán belül az adminisztratív munkavégzést és az üzleti tárgyalások helyszínét. Ezt általában úgy oldják meg, hogy az irodát 2 részre bontják, melynek előterébe kerül az adminisztratív munkavégzésre berendezett rész, és a mögötte levő helység az iroda, ahol az üzleti tárgyalásokat lehet folytatni.

Szociális helyiségek: A bolt dolgozóinak tisztálkodásához, átöltözéséhez, munkaközi pihenéséhez a szociális helyiségek szolgálnak. Nagyobb egységekben a 10 főnél több dolgozót foglalkoztató üzletben, nemenként elkülönített mosdót, WC-t, zuhanyzót, és öltözőt kell biztosítani. Személyzeti étkezőt úgy kell kialakítani. hogy a munkaközi szüneteket el lehessen pihenővel tölteni és kulturált étkezést tegyen lehetővé a dolgozó számára. A személyzeti étkezőben biztosítani kell asztalokat székekkel, esetleg egy kényelmes fotelt, valamint biztosítani kell az ételek hűtését, melegen tartását, tárolását, mosogatási lehetőséget. (pl. legyen még a helyiségben hűtő, mikrohullámú sütő, valamint kávéfőző)

Az áruátvevő és előkészítő helyiségek: Nagyobb üzletek általában külön áruátvevő helyiségekkel rendelkezik ez elősegíti a gyors szakszerű áruátvételt, elkülöníthető az újonnan érkezett áruk a meglévő készlettől. Itt kell elhelyezni azokat a berendezési és felszerelési tárgyakat, amelyek az áruk mennyiségi és minőségi átvételéhez az okmánykezelési feladatok ellátásához szükségesek. pl. áruátvevő pultok, mérleg, maghőmérséklet mérő (mirelit termékek hőfokának ellenőrzéséhez), számítógép, asztal, szék, bélyegző íróeszközök… Az áruátvevő helyiségnek közvetlen kapcsolatban kell állnia az eladótérrel, és a raktárakkal, az üzlet azon bejáratával, ahol a szállító teherautók, autók rakodás céljából letudnak parkolni. Az áruátvevő helyiség alapvető berendezései közé tartoznak a különböző mérőeszközök, munkaasztalok, szállítóeszközök (kézikocsi, béka). Biztosítani kell azt is, hogy az áruátvétellel kapcsolatos adminisztráció elvégzéséhez biztosítva legyen a műszaki és technikai eszközök, pl. számítógép, bélyegző toll.  A szállított áruk elhelyezésére legyen elég tér, valamint a megvizsgálásukhoz, ahol az áruk mérése, szét bontása, előrecsomagolása is a boltban történik ott célszerű egyes áruknál nélkülönözhetetlen a külön előkészítő helyiségek kialakítása => a szakosítás szabálya szerint pl. ha valahol zöldséget csomagolnak, akkor sajtot nem csomagolhatnak, csak ha nincs lehetőség más hol, ebben az esetben szigorú időbeosztással, és tisztítás, és fertőtlenítés után lehet sajtot csomagolni, de utána megint fertőtleníteni kell a helyiséget.

Raktártér berendezési és felszerelési tárgyai: A raktárak kialakítását nagymértékben meghatározza hogy milyen áruféleségeket és mennyi ideig tárolnak benne. A kiskereskedelmi raktárakat úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegyék az áruk szakszerű elhelyezését, az áruk állagának minősének megőrzését, a dolgozók biztonságos munkavégzését (biztosítson a számítógép ill. a pénztárhoz pl. széket. Általános követelmény hogy a raktárak áttekinthetőek legyenek. A raktáraknak közvetlenül kapcsolódnia kell az eladótérrel és az áruátvevő helyiségekkel. Az árubeszállító utakat úgy kell kialakítani, hogy elég szélesek legyenek, ez lehetővé teszi, az árumozgatás gépiesítését és a biztonságossá tételét. A raktárak belső kialakításának az árujellegéhez kell igazodnia. A raktárakban a tárolás céljára általában fából vagy fémből készült nagy teherbírású állványokat használnak a  polcok belső méretét az áruk jellegéhez igazítják. A raktári állványok magasabbak mint amit az eladótérben alkalmaznak. Célszerű a raktárak teljes belmagasságát kihasználni, árucikktárolás céljából. A nagyobb raktárokban ilyenkor a függőleges árumozgatás gépiesítésre is szükség van. Ha az üzlet nem rendelkezik külön előkészítő helyiségekkel, akkor a  raktárakban kell elhelyezni, azokat az eszközöket, felszereléseket amelyek, az áruk előkészítéséhez nélkülönözhetetlenek.

Szempontok berendezés, tárgyak, eszközök választása során:Az üzlet helyiségének méretét , alapterületét tekintve a legnagyobb alapterületű helység az eladótér, mivel minél több árut tanácsos kihelyezni, valamint minél több vevő elférjen, azaz minél több vevő kényelmesen tudjon vásárolni.  A helységek méretét tekintve a következő a raktár és az áruátvevő helység, ahol még az eladótérbe nem került árukat tárolják valamint a beszállítóknak a visszaküldendő áru is itt foglal helyet. A szociális helységek és az iroda mérete ez ott dolgozók létszámától függ, az alaprajzon szerepelnie kell: a raktártér, az elárusítótér és ebben az esetben fel kell tűntetni még a polcrendszerek és a pénztárak helyét is, valamint a különböző nyílászárók elhelyezése, az elektromos csatlakozások és a vizesblokkok elhelyezése. Az értékesített áruk jellege alapvetően a kiskereskedelmi egység profiljától függ. Ez alapján megkülönböztethetünk: => élelmiszereket, vegyi árukat, műszaki cikkeket, ruházati cikkeket…stb

Önkiszolgáló értékesítő mód

A tömegcikkek árusítására az ABC áruházakban, diszkont áruházakban…stb alkalmazzák az önkiszolgáló értékesítés módját. Jó eredménnyel akkor alkalmazható, ha jó az áruforgalom képessége vagy önmagát eladja a termék. Az önkiszolgáló bolt sikere, eredményessége, azon múlik, hogy az árukat hogyan rakják ki.  Az egyes árucsoportok árufajták helyét hol jelölik ki az eladó térben. Mivel rendszerint sok árut vásárolnak az önkiszolgáló boltban betérő vevők, ezért fontos, hogy a kialakítás, elrendezés irányítsa, megállítsa és ösztönözze valamint továbbhaladásra kényszerítse a vásárlót. Az önkiszolgáló egységekben gyakran előfordul, hogy csak a pénztárnál találkozik a vevő és az alkalmazottakkal. Az eladó személyzet feladata: A polcok feltöltése áruval, ezt főként akkor kell végezni, mikor nincs, vagy nagyon kevés vevő tartózkodik az üzletben, áruházban,   ügyelni kell még arra is, hogy az árufeltöltés ne zavarja meg a vásárlók nyugalmát,   általában hagyni kell a vásárlókat nézelődni, válogatni, kínálatokat tanulmányozni, szükség van az egyes árucsoportok helyének a meghatározására is,  ehhez ismerni kell hogy az eladótér és az egyes árubemutató eszközök különböző pontjainak milyen hatása van az értékesítésére, a bejárat közelében a pultoknál és a pénztáraknál olyan árukat kell elhelyezni, amelyeknek aforgalmát növelni akarjuk vagy állandóan magas szinten tartani.   A vásárlók zöme, jól megfigyeli ezeket az árukat, az állandó forgalmú biztosan keresett, cikkeket a bejárattól távol kell elhelyezni, azért, hogy a vásárló kénytelen legyen áthaladni az eladótéren így feltehetően rábukkan olyan árura is, amelyet nem vett volna meg. (pl. nem volt felírva a listára, előre nem tervezte, hogy megveszi). A bejáratnál és a kirakatokban a különösen tetszetős árukat kell elhelyezni. A különleges áruajánlatot vagy az akciós cikkek kínálatához a különleges eszközöket gyakran a gyártók biztosítják az üzletnek. pl. állványok, árubemutató tárgyak.  Az azonos rendeltetésű de eltérő tulajdonságú cikkeket együtt kell bemutatni.          célszerű az együtt keresett cikkeket egymás közelében elhelyezni, tárolni. pl. borok mellé kihelyezett dugóhúzó, vagy ajándéktasak, de akár bonbonnal is lehet társítani… Ha bizonyos árucikkeket több helyen is elhelyeznek, akkor az biztos, hogy azoknak az árucikkeknek növekedik a forgalma.

Önkiszolgáló értékesítés (kiszolgálás) Csak zárt csomagolású élelmiszereket lehet árusítani, kivéve a zöldség, a gyümölcs, a kenyér és a péksütemény. A zöldség-gyümölcs értékesítéséhez  = > tiszta csomagoló anyagot és külön mérleget kell alkalmazni. A péksütemények =>  értékesítéséhez fogóeszköz vagy adagolót kell alkalmazni.  A tojás árusítása: => csak előre csomagolt módon a zöldség-gyümölcs részlegen történhet. Állateledelt, => csak a gyártói csomagolásban, figyelemfelkeltő szöveggel, leírással megjelölve és az élelmiszerektől elkülönítve kell kihelyezni, és értékesíteni. (vegyi áruk, pl.  a mosóporok mellé lehet rakni, mert mind a kettőnek erős szaga van, de mégsem veszik át az egymásét)

Tisztasági fok szerint elkülöníthető helyiségek:  Eladótér, előkészítő helyiségek, raktárak, közlekedők, szociális helyiségek és szabadtéri területek

Rovar és rágcsáló irtás:  évente 1-2 alkalommal kell rovar és rágcsáló irtást végezni az üzletben. Az irtás gázosítással történik, éjszaka kell elvégezni. Nagyon fontos, a rovarirtás utáni takarítás, ilyenkor érdemes egy nagytakarítást csinálni az üzletben, elsősorban az eladótérrel kell kezdeni, majd minden helyiséget végig takarítani.
A BESZERZÉSTŐL AZ ÉRTÉKESÍTÉSIG: (TAKARÍTÁSIG)

Beszerzés:  A beszerzésnél mindig megbízható, igazoltan és tartósan jó minőségű élelmiszerbeszállítókat kell választani.  A szállító működtessen HACCP rendszert, vagy rendelkezzen ISO irányítás és minőségellenőrző  rendszerrel.

Áruátvétel: Mennyiségi és minőségi áruátvételről beszélhetünk. pl. a tőkehús esetén, a minőségi átvétel nagyon fontos! mivel minden érzékszervünk nálunk van,amivel már meg lehet állapítani, meg kell nézni a színét, meg kell nézni a tapintását, valamint a szagát sertéshús esetében, szép rózsaszín színű, rugalmas tapintású és zöld dióhoz hasonló az illata. Az átvételnél nagyon fontos hogy a hatósági állatorvos pecsétje rajta legyen a szállítólevélen, hogy emberi fogyasztásra alkalmas.

Raktározás: A szakosított szabályozás és a gyártó szabályai alapján történik. Általában a termék címkéről le lehet olvasni pl. a kenyér tárolása festetlen (natúr) rácsos fapolcokon történjen, a zöldségeknek hűvös és sötét helyen nagy páratartalmú helyiségben kell tárolni, a lisztet pedig száraz, sötét és hűvös helyen kell tárolni, mert a páratartalom miatt bedohosodik, és becsomósodik, abszorbeálás = felületen megkötés

Áru előkészítés értékesítésre: A szakosított előírásokat be kell tartani. Külön – külön eszközöket kell használni, amiket maradandó jelzéssel kell ellátni pl. beleégetni, hogy mire használják ez lehet pl a sajtokhoz. Ha nincs külön eszköz, akkor fertőtlenítő takarítás után lehet használni  pl a sajtszelésre, de a használat után újra el kell végezni a fertőtlenítő takarítást

Értékesítés: Szakosítás áruelhelyezés szabályai szerint

A KISZOLGÁLÁSOS ÉRTÉKESÍTÉS ESETÉNegymástól elkülönített helyen és külön eladó biztosításával lehet árusítani, a nyers (tőke) húst, a nyers baromfihúst, a  fogyasztásra kész húskészítményeket, a zöldség-gyümölcsféléket és egyéb élelmiszereket,

HA NINCS KÜLÖN-KÜLÖN ELADÓ, AKKOR NYERS HÚST NEM SZABAD ÉRTÉKESÍTENI!  de a többi értékesítését egy eladó is elvégezheti.

Az eltérő élelmiszerek kiszolgálása között a kézmosás, a fertőtlenítést el kell végezni!nagyon fontos!

A nyers és fogyasztásra kész élelmiszerek értékesítés előtti darabolásához, szeleteléséhez, adagolásához külön-külön eszközöket és szeletelő gépet kell alkalmazni.

TILOS közvetlenül kézzel megfogni kiszolgálás közben(pl. szeletelés és csomagolás közben)  Minden esetben használni kell egyszer használatos fóliakesztyűt, csipeszt, vagy villát. A zöldség-gyümölcs értékesítéséhez külön mérleget kell használni!  Minden csomagolatlan élelmiszert be kell csomagolni úgy hogy az teljesen védett legyen a szennyeződésektől. Pl. a kenyeret papírtasakba, vagy nylontasakba kell belehelyezni és úgy adni a vásárlónak.

Takarítás: Minden használt eszközt el kell takarítani, valamint az üzletet is tisztán kell tartani.

      A mosogatás:

van 2 illetve 3 fázisú mosogatás, első lépesben a zsíroldás történik, majd a fertőtlenítés, öblítés és a szárítás, csak az ÁNTSZ által előírt mosogatószert, fertőtlenítőszert lehet használni az előírás módja szerint, ami a címkén fel van tűntetve nagyon fontos! nem lehet használni mosogatórongyot, szivacsot, és törlőeszközt kizárólag, csak mosogató kefét, fémdörzsit lehet használnia helyiségek felmosásához külön-külön felmosó eszközt kell biztosítani, és felcímkézve kell tárolni pl. az eladóteret nem lehet a szociális helyiségekben használt felmosóval felmosni.

HACCP - Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontokon

 

Lényege:

Olyan rendszer, amely lehetővé teszi azt, hogy az élelmiszerek előállítási és kereskedelmi forgalomba hozása során védett legyen az olyan fertőzésektől, szennyeződésektől, amely az ember egészségére veszélyt jelenthet.

Ennek érdekében, veszély elemzéssel, meg kell határozni az élelmiszer előállítás és forgalmazás folyamatosan a szántóföldtől az asztalig, azokat a pontokat, amelyek kritikusak lehetnek

Ezekre a kritikus pontokra, olyan szabályozó intézkedéseket kell meghozni, amelyek biztosítják, hogy az élelmiszerek ne jelentsenek veszélyt  a fogyasztóra.

 

Veszélyelemzés:

A veszélyekről és jelenlétükhöz vezető körülményekről információgyűjtés és azok értékelésének folyamata

célja:

annak eldöntése, hogy melyek az élelmiszerbiztonsági szempontjából jelentős tényezők, amelyeknek be kell kerülniük a HACCP tervbe,

Az értékelés során az adott veszély előfordulásának valószínűségét és az általa okozható egészségkárosodás súlyosságát kell mérlegelni.

kritikus szabályozási pont: (CCP)

Az élelmiszer előállítási értékelési folyamat olyan pontja, amikor szabályozásért lehet és kell alkalmazni a lényeges élelmiszerbiztonsági veszélyek megelőzésére, kiküszöbölésére vagy elfogadható értékére való csökkentésére

Szabályozás:

A szükséges intézkedések megtétele a veszélyek elkerülése érdekében.

A HACCP

-          egyrészt módszer, melynek segítségével megállapítható, értékelhető és kézben tartható az élelmiszerbiztonság szempontjából kiemelt fontosságú veszélyek.

-          másrészt rendszer, amely a kidolgozott HACCP terv, valamint annak megvalósítására és folyamatos működtetése meghatározza, hogy az egyes tevékenységeket ki, hol, hogyan és mikor végezze.

-          mindent dokumentálni kell, munkalapokkal és műszak közben többször is ellenőrizni, és alkalmazni.

11 alapelv létezik, ebből 7-re térünk ki, amiből már fel lehet építeni a rendszert.

1.     Alapelv:

A lehetséges veszélyek megállapítása, a veszélyek előfordulási valószínűségének veszélyének értékelése és a veszélyek szabályozására szolgáló megelőző intézkedések megállapítása az élelmiszer előállítás és a kereskedelem valamennyi szakában.

     megvalósítása:

  1. folyamatábra készítése a kereskedelmi folyamat lépéseinek rögzítése, ez a folyamat tartalmazza a tevékenységet:

pl. megrendelés, áruátvétel, raktározás, áru előkészítés

2.   a folyamat minden egyes lépésében meg kell állapítani, hogy milyen veszélyek fordulhatnak elő. => ilyenek pl. a fizikai, kémiai vagy biológiai veszélyek

 

Biológiai veszély:  => Mikrobiológiai veszélyt a kórokozó mikrobák, illetve toxikus (mérgező) anyagcsere termékeik jelenléte eredményezhet. Az egészségre ártalmas, kórokozó mikrobák jelenlétét, szaporodását ki kell zárni, méregtermelésüket meg kell akadályozni.

Biológiai veszélyt jelenthetnek azok a genetikailag módosított élelmiszerek és termékeik, melyek azelőtt kerültek kereskedelmi forgalomba, mielőtt a közegészségügyi ellenőrző vizsgálatok egyértelműen igazolták volna aggálymentességüket.

Mikrobiológiai veszélyek forrását jelentheti a rovarok, rágcsálók jelenléte is az élelmiszerek környezetében.

Kémiai veszély:=> a kémiai, vegyi anyagok jelenlétének káros mennyisége szempontjából:

Az élelmiszer nem tartalmazhat az egészséget veszélyeztető mennyiségben vegyi anyagokat. Kémiai szennyeződést okozhatnak a növény védőszer maradékok, antibiotikumok, a különböző toxikus anyagok, nehézfémek, hormonok stb. káros mértékű jelenléte az élelmiszerben. Kémiai veszélyt jelenthetnek a tisztító-, fertőtlenítőszer maradékok is az eszközökön, edényeken.

Fizikai veszély:=>  Az élelmiszer nem tartalmazhat szerves vagy szervetlen eredetű, a fogyasztók egészségét veszélyeztető idegen anyagokat. Fizikai szennyeződést okozhat az élelmiszerbe került üvegszilánk, fémdarab, fa, kő, rovar-maradvány, egyéb szerves és szervetlen idegen anyag, a radioaktív szennyezettség.

3. Meg kell határozni az egyes veszélyek kézbentartásához, megelőzéshez szükséges szabályzó intézkedéseket. Ezek lehetnek a korábban használt vagy az elemzés eredményeképpen bevezetett intézkedések.

2.     Alapelv:

Kritikus szabályozási pontok megkeresése, megvalósítása

1. Azoknak a pontoknak a műveleti lépéseknek a meghatározása, amelyek szabályozásával a veszélyek megszüntethetők vagy az előfordulásuk valószínűsége a lehető legkisebbre csökkenthető.

2. a folyamat összes lépéséből a kritikus pontok kiválasztása, amelyek normál intézkedésekkel nem tarthatók kézben.

3. a kiválasztás elemzéssel történhet, melynek a lényege: => hogy mekkora az egyes veszélyek előfordulásának esélye, ha előfordul, milyen súlyos egészségkárosodást okozhat.

(elemezzük mikor milyen árura van kereslet, pl. a sajtoknál, ilyenkor előre el kell készíteni, csomagolni, a szabályok szerint, fertőtlenítő tisztítás után lehet csomagolni, az előkészítő is vegyen fel tiszta munkaruhát, és fertőtlenített eszközt használjon)

3.     Alapelv

Kritikus határértékek megállapítása annak biztosítására hogy a CCP-k szabályozás alatt álljanak.

megvalósítása:

1. el kell dönteni, hogy az adott CCP-nél melyik legyen az a jellemző paraméter, amelyet figyelni kell a folyamat kézbentartásához

pl. a hűtő hőmérséklete => ez a paraméter

nagyon kritikus pont, ha nem megfelelően működik a hűtő pl. 6 °C

2. A biztonságosnak és a nem biztonságosnak minősített állapot közötti határérték

a hűtő akkor működik jól ha 0-5 °C fok van benne

nyáron 5x kell hőmérsékletet mérni, még télen 3x elég.

3. Méréssel vagy más módon egyértelműen meghatározható legyen

pl. a hőmérő.

4.     Alapelv.

A kritikus szabályozási pontokat megfigyelő rendszer létrehozása, megvalósítása

  1. hogyan kell ellenőrizni az adott paramétert, milyen módszerrel (pl. mérőeszközökkel) és hogyan kell dokumentálni

2. Milyen gyakran kell ellenőrizni

 3. Kinek a feladata az adott pont ellenőrzése, konkréttan, személyre szólóan meghatározni.

Ha a fenti kérdések minden egyes CCP-re  megválaszolásra és rögzítésre kerültek, akkor kész a felügyelő rendszer.

5.     Alapelv

Helyesbítő tevékenységek meghatározása, amelyet akkor kell elvégezni, ha a felügyelő rendszer azt jelzi, hogy az adott CCP nem áll szabályozás alatt.

Megvalósítása:

1. a hiba kijavítása és gondoskodás arról, hogy ezután ne forduljon elő

 2. mi a teendő az adott élelmiszerrel javítható, helyreállítható e a szabályozott állapot ha igen hogyan? vagy selejt, ha igen akkor a forgalomból kivonás vagy megsemmisítés de hogyan?

a megfelelő helyre kell szállítani a selejt árut, hatósági állatorvosi vizsgálat nélkül nem lehet szállítani

ð  3. Mit kell tenni hogy a folyamat visszatérjen a szabályozott állapotba

a szükséges feltételeknek eleget kell tenni, munkalapot kell vezetni és iktatni kell mindent.

 4. ki a felelős a helyesbítő tevékenységi munkavégzésért?

 5. Milyen feljegyzéseket kell készíteni hol kell dokumentálni

mellérendelt viszonyban van egymással a dokumentáció és a munkavégzés, mind a kettőt el kell végezni!

6.     Alapelv.

Igazolási eljárások, annak bizonyítására, hogy a rendszer hatékonyan működik

Megvalósítása:

1. a már működő (meglévő) rendszer ellenőrzése, melyek meghatározott rendszerességgel történjenek

2. kiegészítő vizsgálatok, módszerek, amelyek bizonyító erejűek, hogy a rendszer megfelelően működik.

pl. megtörtént e a fertőtlenítő tisztítás, zsíros e a kés nyele

7.     Alapelv:

     Dokumentáció létrehozása, tartalma

1. az alapelveknek megfelelően kidolgozott eljárások

2. a felügyeleti tevékenységről a helyesbítő tevékenységről, az  igazolási eljárásról készült feljegyzések, jegyzőkönyvek

a folyamatábra kezdődően a CCP szabályait követve, mindent pontosítani kell, pl. a hűtőknél van 1-es 5 –ös és ezt külön-külön kell vezetni, dokumentálni.

Audit = belső és külső ellenőrzés, felülvizsgálat

Nem árt egy külsőssel átnézetni, mert lehet hogy nekünk fel sem tűnik a hiba, valami ott van, aminek nem kéne ott lennie.

HACCP alkalmazás előfeltétele

a szakképzett dolgozok foglalkoztatása és a megfelelő higiéniai állapot

egészségügyi munkaköri alkalmasság

rendkívüli alkalmasság

személyi higiénia

 munkaruha és védőruha használata

magatartási szabályok betartása.

      Munkaköri alkalmassági vizsgálat:

szakképzéssel rendelkezik

orvosilag is alkalmas a munkára

     Rendkívüli alkalmassági vizsgálat

valamilyen fertőzéses betegsége volt, vagy a családjában volt ilyen jellegű megbetegedés, pl. hasmenés, akkor rendkívüli alkalmassági vizsgálaton kell átesnie a dolgozónak, hogy alkalmas e a munkába álláshoz

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Zentel Saturday Delivery No Prescription Needed On Line Kelenvere

(Kelenvere, 2019.10.09 00:39)

Fastest Canadian Pharcharmy Online <a href=http://brandcial.com>buy cialis online</a> Donde Comprar Cialis Opiniones Acquisto Sicuro Viagra Online

tata

(danyi zsanett, 2012.11.19 13:21)

számomra nagyon fontos volt ez a leírás és nagyon soat tanultam belőle

köszönöm :
Zsanett

 

 


Archívum

Naptár
<< Október / 2019 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 56991
Hónap: 304
Nap: 5