Környezetvédelem
- a bioszféra egészséges működését szolgáló intézkedések, tevékenységek, technológiák összessége => szorosan összefügg a természetvédelemmel.
- Leibig féle minimumtörvény => azt jelenti, hogy az élőlények számára az a környezeti tényező jelenti a hatásértéket, amelyik a legszűkebben áll rendelkezésünkre.
- Az ember egészségének és fennmaradásának biztosítása
- a megfelelő életkörülmények kialakítása, védelme
- tágabb értelemben vett természet és a tájvédelem, a természeti kincsekkel (víz, levegő, talaj, energiaforrások) való ésszerű gazdálkodás.
- A környezet tulajdonképpen nem más, mint a természetnek és a társadalomnak az a része, ahol az életjelenségek lejátszódnak.
- egy bonyolult kölcsönhatásokon alakuló geo-biokémiai rendszer.
- részei: talaj, víz, levegő – különböző elemek, vegyületek – és élőszervezetek, melyek között a változások ellenére dinamikus egyensúlyi helyzet a jellemző.
- foto disszociáció: Víz + ultraibolya sugár (hidrogén, oxigén), A föld jelenlegi oxigéntartalma az élővilág tevékenységének eredménye
- Bioszféra: a tengerfenéktől a sztratoszféráig terjed.
- A Föld (Gaia) önszabályozó rendszer, melynek a legfontosabb elemét a mikroorganizmusok jelentik.
- Az ember része és nem ura a természetnek. A növekedésnek határai vannak.
- a már meglévő károsodási folyamatok ellensúlyozása
- megelőző, elhárító jellegű (preventív) jellegű tevékenységek, folyamatok
- ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) Környezetvédelmi Programja
- Ember és Bioszféra Program
- ENSZ Fejlesztési Program
A FAO (Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) és a WHO (Egészségügyi Világszervezet) szervezetekkel közösen.
- az 1995. évi L III. Törvényben vannak rögzítve.
- a „Központi Környezetvédelmi Alap” => használati, terhelési, termék betétdíjak
- Vízvédelem, Talajvédelem, Levegővédelem, Hulladékkezelések
- A vizek minőségét –fizikai, - kémiai és biológiai tulajdonságai alapján lehet jellemezni.
· fizikai tulajdonságok: íztelen, szagtalan, színtelen
· kémiai tulajdonságok: szerves anyagok => oxidáció levegőn, sótartalom => savas, lúgos, biológiai => fotószintézis
ðtoxikus anyagokat => nehézfémeket, nitrátokat, peszticideket (növény védőszereket), fenolokat (savjellegű vegyületek)
- A vizek szennyeződhetnek a levegőből, a talajból és az ipar is szennyezheti.
ðdioxidok => kéndioxid, széndioxid, nitrogénoxid
ðpor és korom
ðdöntően a mezőgazdaságból ered a szennyeződés
· szerves anyagok => trágya (nitrátok)
· műtrágyázás => foszfor, kálium
· növény védőszerek => direkt mérgek
ðsavas, lúgos szennyvizek => páclevek, textilipar
ðolajtartalmú szennyvizek => mosószerek, kőolaj gyártás
ðnehézfémek => higany, ón, ólom
ðfenolok + cián => karbolsav emberi hanyagság miatt kerülhetnek csak a vízbe
ðgyógyszeripari melléktermékek
ð kommunális => a nitrát-ion nem érheti el a 40 mg/l
ðhőhatás
ðműtrágyázással => nitrát, foszfor, kálium , talajelsavanyítás (nehézfémek)
ðöntözéssel => másodlagos szikesedés = nátriumsók (nátrium klorid), eliszaposodás
ðvegyszerezéssel
· rovar és gyomirtó szerek a talajba kerülnek
· DDT à mérgező hatású a lassú lebomlása miatt (ma már tiltott szer régen a burgonyabogarak ellen használták => 50-100 év a lebomlása)
· védőeszköz használata kötelező, még az enyhébb hatásúaknál is => fenoxiacetátok, triazon triazon típusú vegyszer, igen mérgező hatású => a gramoxone típusúak
ðerózió:
· lejtős területen alakul ki, ahol elégtelen a növénytakaró
· évi veszteség kb. 15 millió humusz
ðdefláció: => szélhatás
· vulkán hatás
· kéndioxid à ami savas hatást kelt
· nitrogéndioxid à savas hatás + ózon hatás
· szénmonoxid à mérgező hatás
· freongáz à az ózon fő károsítója
· széndioxid à 10 %-os koncentráció felett halált okoz
è szmog => kéndioxid, nitrogénoxid és a szénmonoxid közös hatása
7/4. Hulladékok, kezelésük:
ðfolyékony
ðszilárd
ðiszapszerű
ðtelepülési => kommunális
ðtermelési => ipari
- a gyűjtés kezelés, semlegesítés és a végső tárolás a fő feladat!
- Veszélyes hulladékok => különleges kezelést igényelnek
ðA település egy adott földrajzi környezetben, annak elemeivel intenzív kölcsönhatásban élő gazdasági, társadalmi, műszaki (infrastrukturális) struktúrák rendszere.
ðEgyszerűen fogalmazva olyan hely, ahol az emberek laknak és dolgoznak à falu, város (urbanizáció)
Települési infrastruktúra:
ðA település határain belül vagy annak vonzáskörzetében lakó népességet szolgáló intézmények, gazdasági és ellátó tevékenységek összessége.
ðezek nem vesznek részt közvetlenül a termelésben, de közvetve lehetővé teszik a termelés bonyolítását.
Anyagi jellegű szolgáltatások:
· vízellátás, közlekedés, energiaszolgáltatás, társadalombiztosítás
Nem anyagi jellegű szolgáltatások:
· színház, mozi, média (rádió, TV), közigazgatás, közbiztonság
Hulladékgazdálkodás fogalma:
- Minden település ki van téve a környezeti hatásoknak és minden településen jelentős a hulladék.
- A településeken a szilárd és a folyékony hulladékok jelentik a legnagyobb terhelést a környezet számára.
- A hulladékgazdálkodás a hulladék káros környezeti hatása elleni védelemnek a hulladék teljes életciklusára kiterjedő gyakorlati megvalósítása, amely a hulladék keletkezésének megelőzését csökkentését a keletkezett hulladék lehetőség szerinti elkülönített gyűjtését és hasznosítását a nem hasznosítható hulladék környezetszennyezés nélküli átmeneti tárolását és ártalmatlanítását foglalja magába.
összehangolt technológiai rendszer, amely magába foglalja a,
ðhulladék gyűjtését
ðaz átmeneti tárolást
ðaz esetleges helyi előkezelést
ða szállítást
ða hasznosítást
ðaz ártalmatlanítást
ðaz elhelyezést biztosító eszközök utógondozását.
A nem megfelelő hulladékkezelés miatti ártalmak:
ðfertőzésveszély kialakulása
ðrovarok, rágcsálók elszaporodása
ðtalaj, talajvíz, levegő elszennyeződése
ða környezet esztétikai leromlása.
A hatékony védelem lehetőségei:
ðmegelőzés – tisztább termelés
ðújrahasznosítás :
· szelektív gyűjtés
· újrahasznosító technológiák
· piac – teremtés
ðhulladékszállítás szabályozása
ðlerakásra kerülő hulladék csökkentése => fizikai, kémiai, biológiai eszközökkel
Települési hulladék származhat:
ð a természetből => por, homok, hó, eső
ðélőlényekből => fekália, falevél, növényi anyagok
ðemberi élettel kapcsolatos tevékenységekből => ételmaradékok, papír, rongy
ðtermelésből => ipari, mezőgazdasági
Települési szilárd hulladékok:
ðpapír, műanyag, üveg, fém, konyhai. egyéb szervetlen (salak, fa, bőr, gumi)
ðjellemző, hogy a népesség számának növekedésével gyorsabban nő a hulladék.
- A települések szilárd hulladék kezelésével a 4/1984 (II.11) EM és az 1/1986 (II.21) EVM valamint az 1990 évi LXV önkormányzat foglalkozik.
A hulladékkezelés önkormányzati feladat.
ða hulladék azé, aki „termelte” felelős érte.
ðaz 1995. évi XLII törvény előírja, hogy a lakosság köteles az önkormányzat által előírt gyűjtési, szállítási, ártalmatlanítási feladatokkal megbízott szervezeteket igénybe venni.
A szilárd hulladék eltávolításának legáltalánosabb rendszere az ELHORDÁSOS RENDSZER.
ðürítéses rendszer => zárt szállítású
ðcsere konténeres => fertőtlenítés a telepen történik
ðzsákos rendszer (műanyag zsákos) => szúrós anyagokra nem alkalmas
veszélyes hulladékok: Veszélyes az a hulladék, melyet a 2000. évi XVIII.+v Q-Qes, jellemző alapján annak minősít, pl. szárazelemek, akkumulátorok, gyógyszerek, fáradt olaj, növényvédő szerek, festékek, fénycső, TV, rádió, izzólámpák…stb
Szilárd települési hulladékok ártalmatlanítását kormányrendelet (213-214/2001) szabályozza.
ðkomposztálás
ðbiogáz előállítása
ðégetés
ðmásodnyersanyag visszanyerés
Lakossági szelektív hulladékgyűjtés: papír, műanyag, üveg, fém, komposztálható hulladék => a veszélyes hulladékoktól mindig el kell különíteni.
Speciális gyűjtés: => az úgy nevezett „nagydarabos” bútorok, elektronikai termékek (mosógép, TV, rádió), gumiabroncsok, hűtőszekrények à illóanyagokat tartalmaz a hűtő
Speciális szelektív gyűjtés feltétele: a speciális gyűjtőedény és jármű
települési hulladékok ártalmatlanítása komposztálással:
ðA komposztálás során a szerves anyagokat tartalmazó hulladékok mikroorganizmusok és oxigén hatására lebomlanak à a komposztálás hő fejlődéssel jár
ðmaga a folyamat lehet zárt és nyitott helyen, minimum 55 C° kell a reakcióhoz
ártalmatlanítás biogáz előállítással szilárd és iszapszerű hulladékokból:
ðmegfelelő esésű alapcsőhálózat kell a folyamathoz.
ða hulladék víztartalmának minimum 60%-t el kell érni.
anaerob folyamat => oxigén mentes
ðÁltalában a levegő kizárásával végbemenő kémiai folyamat, gyakorlatilag a szerves anyagok levegő távollétében, mikroorganizmusok hatására lejátszódó leépülésének része, amely a természeti átalakulások (pl. rothadás, erjedés), és a biodegradációs eljárások (pl. iszaprothasztás) során is szerepet játszik. Az anaerob folyamatokban a szerves anyagok a zsírsavakon, aldehideken, és alkoholokon keresztül hidrogénre, szén-dioxidra, metánra, kénhidrogénre és ammóniára bomlanak.
ðkét szakaszból áll:
1. savas erjedés
2. gázosodás a baktériumok hatására metán keletkezik
Szilárd hulladékártalmatlanítás égetéssel:
ðgyors ártalmatlanítás
ðégetőmű szükséges
ðkicsi a helyigény
ðalacsony a környezet szennyezés
ða hőenergia hasznosítható
Rendezett hulladék lerakás esetén:
ðbe kell tartani a kötelező egészségügyi és környezetvédelmi szabályokat => ez a legolcsóbb eljárás
ðégetési engedély köteles
Hulladéklerakó hellyel szembeni követelmények:
ða lerakó 20.000-nél több lakosra épülhet
ð20 Km-en belül nem lehet másik telep
ðelegendő hely legyen az anyagok tárolására felhasznált helyen (deponia hely)
ðÉlő felszíni víz nem lehet a közelben
ða lerakóhelyről a felszín alatti víz nem érinthet lakótelepülést
ða lerakóhely területe vízrekesztő legyen
ða talajvízszint 1,5 m-nél mélyebben legyen
ðaz uralkodó szélirányt figyelembe kell venni
ða lerakó lehetőleg az egész terület központjában lehet
ðaz odavezető út megfelelő burkolattal legyen ellátva
ðminimum 20 évig működjön, mielőtt telítődik
Leggyakoribb lerakási módok:
ðárok rendszerű
ðterület feltöltésű
ðprizmás Alulról kötelező a szigetelés!
A települési folyékony hulladékok kezelése:
- A települési folyékony hulladékon a közcsatornába be nem kötött lakó és középületek berendezéseiben gyűjtött nem termelési tevékenységből származó kommunális szennyvíz és iszap.
- Jellemző, hogy a rothadási folyamatok is beindultak.
- A szennyvízcsatornával el nem látott területeken úgynevezett átmeneti tárolás történik zárt aknában, szikkasztóban vagy esetleg alapcsövek tároló medencében
- A folyékony hulladék kezelését a 16/1996. BM rendelet szabályozza le.
- zárt tartályú legyen, bűzelzáróval
- ne csorogjon
- tisztítható legyen
A szippantóból közcsatornába csak az erre kijelölt helyen lehet az ürítést végezni.
- A nagy tömeget végül is a szennyvíz tisztító telepeken kell elhelyezni, célszerű a hígításról gondoskodni
- A szennyvíz tisztító telepeken ülepítés vagy szikkasztás során szerves trágya keletkezik
Medencés, „tavas” megoldások:
ðmegfelelő vizsgálatok után lehetséges a folyékony hulladék elhelyezése, mezőgazdasági, vagy erdőterületeken
ðszennyvíz telepi vízzel tilos öntözni a kertészeti kultúrákat, a zöldségeket, gyökértípusú növényeket
ðA szennyvíztelep nem lehet 1 km-en belül a településtől.
települések légszennyeződése:
- Legveszélyesebb és egyik leggyakoribb szennyező anyag
ð a kéndioxid à kénsav,
ðszénmonoxid à széndioxid, mindkettő elsősorban a gépjármű forgalom következménye
ðnitrogénoxid
ðkisebb mennyiségben, de jelen van az ólom, Tetra etil, ami erősen mérgező
ðkomoly szennyezőanyag továbbá a por és a pollenek tömege
- Szmog à füstköd ami a nagyvárosokra jellemző
- A települések esetében megemlíthető még a zaj és a rezgések okozta környezet károsodás
jellegzetes küszöbszintek (decibelben mérik)
ðzaj < 10 db = csend
ðzaj < 40 db = vidéki csend
ðzaj < 70 db = vonat, gépkocsi
ðzaj < 90 db = légkalapács à 10 méterről
ðzaj < 100 db = pop zenekar à 10 mről
ðzaj < 120 db = fájdalom küszöb
ðátlagbeszéd = 50-60 db